Inuyasha 6.-Kouga

Inuyasha… Inuyasha… Inuyasha… Hol is hallottam már ezt a nevet?
Ja persze! Az az átkozott pincsi! Úgy fenn hordja az orrát az a bolhás dög, mint valami kiskirályfi. Pedig aztán neki tényleg nincs mire…
Bezzeg Kagoménak, az asszonyomnak lenne rá oka bőven. Az én szépséges hercegnőm… Megigértem neki, hogyha megöltem Narakut, elintézem ezt a rühes kutyát, és feleségül veszem. Természetesen igent mond majd, vagyis mondott…
Alig várom már…
De előtte…
Előtte el kell intéznem azt a féreg Narakut. Megölte a bajtársaimat, akikért, mint a farkasklán hercege, bosszút kell állnom. Megfizet még azért, amit tett… Csak kerüljön a kezeim közé…
A lábamba ágyazódott Ékkőszilánkok segitségével simán elintézem azt az átkozottat. Csak még meg kell találnom…

Az az idióta Inuyasha a múltkor futni hagyta azzal az idióta bátyjával együtt. Naraku teljesen le volt gyengülve, még egy csecsemő is elintézte volna, de ezek ketten még erre is képtelenek voltak.

Az az ostoba Inuyasha… Azt hiszi Kagome csak őt szereti, persze én tudom jól, hogy az ÉN asszonyom lesz és senki másé. De az a kutya… Akárhányszor találkozom az én szépséges
Kagomémmal, rögtön el kezd féltékenykedni. Haha! Na igen, van is mire! Még a vak is látja, hogy Kagome és én tökéletes párt alkotunk!

Nemrég még egy Ayame nevű lány is felkeresett, miszerint ő a menyasszonyom. Én bezzeg mondtam neki, hogy túl sokat ült a napon, és csak napszúrást kapott, de ő erre hevesen tiltakozni kezdett. Azt mondta, hogy évekkel ezelőtt, a holdszivárvány éjszakáján meigértem neki, hogyha elég nagy lesz majd, akkor feeségül veszem. Nem Ayame. Felejtsd el. Mégha igértem is ilyet, az én asszonyom nem lehet más, csak Kagome…